Néhány napos hír, hogy az Emirates (ki más?) fogja üzemelteti a világ legrövidebb A380-assal teljesítő járatát, ami nem több, mint 340 km. Éppen csak a szomszédba repülnek Dubajból Maszkatba, Omán fővárosába. Az Emirates korábban már birtokolta ezt a címet, de akkor a 379 km-re lévő Dohába repültek, ameddig politikai okok miatt fel nem függesztették a két ország közötti járatokat. A járaton egyébként 3 osztályon lehet majd utazni, Economy, Business és First. Az 1 órás útra a First Class jegyek kb. 800.000 Ft-ba kerülnek. 

Az ilyen rövid utak esetében felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire terheli a környezetünket ez az egész repülősdi? Az igazság az, hogy nagyon. Olyannyira, hogy a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó európai vállalatok tízes toplistájára tavaly tizedikként már felkerült a Ryanair is. Ezt felismerve Svédországban egy komplett mozgalom épült arra, hogy rávegyék az embereket, hogy inkább vonattal közlekedjenek, mint repülővel. Ennek okán a svédországi repterek utasforgalma csökkenésnek indult. Szerintük a legjobb lenne, ha mindenki vonattal járna, hiszen az sokkal környezet barátabb közlekedési eszköz, mint a repülő. Ami, ha megnézzük a top 10 legforgalmasabb belföldi útvonalakat, akkor azt kell mondjuk, hogy sok esetben igazuk van. 

A legforgalmasabb várospárok az esetek többségében mindössze 500-600 km-es távolságra fekszenek egymástól, így a vasút reális alternatíva lenne, ha működne. Csakhogy sajnos az infrastruktúra hiányzik. Ahhoz, hogy a repüléssel szemben alternatívát kínáljanak sokkal gyorsabb, megbízhatóbb szolgáltatást kellene nyújtaniuk. Gondoljunk csak egy magyar példára! Budapest és Bécs között légvonalban mindössze 215 km van, de mégis napi 3 járatpár közlekedik az Austrian Airlines színeiben. A három kisgép nagyrészt átszálló utasokat szállít, azaz olyanokat, akik Budapestről indulva Bécsen keresztül valamely távoli városba igyekeznek. Ha összeadjuk, hogy a reptérre minimum 45 perc kijutni és eltöltünk legalább 1 órát, majd még 45 percet repülünk akkor már is láthatjuk, hogy ez 2,5 óra. De mi lenne, ha olyan vasúttal rendelkeznénk, amely átszállást biztosít a vasútról a repülőkre ráadásul legalább 260 km/h sebességgel közlekedne a mi példánkban? Ekkor kb. 1,5 óra alatt odaérhetnénk a Bécsi reptérre, kényelmesebben, gyorsabban és sokkal zöldebben is. Sajnos a pályát úgy építették ki, hogy a jelenleg Bécsbe tartó vonatok meg sem állnak a bécsi reptérnél, így lenne hova fejlődni. De Bécs - Budapest között csak napi 3 járatpár közlekedik az is a legkisebb gépből, képzeljük el, hogy mit jelenthetne egy gyorsvasúti kapcsolat Melbourne és Sydney között, ahol naponta 57 járatpár közlekedik! Vagy az eredeti példánknál maradva Dubaj és Maszkat között, ahol naponta több, mint 14, s ebből kettő már óriás A380-as Emirates járat. 

Egy jó példa a repülő és a busz/vonat találkozására. A képen egyirányú jegy látható az indai kochi városából dubajba, abu-dhabi átszállással és mindezt az Etihad színeiben. Csakhogy Abu Dhabiban nem repülőre szállunk át, hanem egy buszra, amely 1 óra 40 perc alatt visz át minket Dubajba, de ugyanúgy megtalálható rajta a légitársaság kódja, járatszám stb. Azt gondolom, ilyen és ehhez hasonló megoldásokkal mérsékelhetnénk a repülők által okozott környezetszennyezést, sőt rengeteg olyan eset lenne, amikor kényelmesebb és gyorsabb is lenne a vonat. Ahhoz, hogy ez elterjedjen az egyes országoknak és az Európai Uniónak is nagy erőfeszítéseket kell még tennie.

Források: planespotters.net; OAG stats;